Vaginizmus

A vaginizmus, vagy más néven hüvelygörcs egy női szexuális diszfunkció, vagyis "működési rendellenesség", mely a hüvely külső egyharmada záróizmainak akaratlan összehúzódásával, összerándulásával jár minden alkalommal, amikor valami közelít a hüvelybemenethez - legyen az férfi nemi szerv, orvosi vizsgálóeszköz, a nő saját ujja vagy bármi más. Ez természetesen lehetetlenné tesz minden olyan tevékenységet, amely a hüvelybe való behatolással jár: közösülést, nőgyógyászati vizsgálatot, tampon használatot, irrigálást, stb.
Létezik természetesen a vaginizmusnak enyhébb vállfaja, amikor nem minden és/vagy nem olyan mértékben váltja ki az izomreakciót (pl.: vannak, akiket nőgyógyász meg tud vizsgálni; lehet a vaginizmus "személyreszóló"; stb.)

A vaginizmus tudatalatti védekezőreflex, vagyis a nő akaratától nem függ.

Okai általában többmindenre is visszavezethetők, például:

  • felvilágosítás hiánya, tudatlanság a szexualitással, saját testtel kapcsolatban és az ebből eredő félelmek (pl. fájdalomtól, teherbeeséstől, stb.)
  • szigorú, "erkölcsös" neveltetés, tiltások
  • mély belső konfliktusok, melyek a szexualitáshoz társuló, általában nem tudatos bűntudathoz vezetnek
  • negatív tapasztalatok, a nőt szexuális téren ért megrázkódtatás (pl. nemi erőszak)
  • érzelemhiány, vagy a partner tudatalatti elutasítása valamely más okból
  • lappangó homoszexualitás
  • stb.

A vaginizmus magától nem 'gyógyul', ebben az esetben nem működik az "egyszer sikerülni fog" vagy a "majd összejön". A 'gyógyuláshoz' szakember segítsége nagyon ajánlott, de mindenképpen szükség van kielégítő ismeretekre mind a női (és férfi) szexualitást, mind magát a hüvelygörcsöt illetően, illetve elhatározásra és következetesen végigvitt terápiára.
 

Egy-két dolog, amit fontos tudni mindenkinek, aki a vaginizmushoz megfelelő módon szeretne viszonyulni:

  • a vaginizmus nem betegség, hanem nemi élettel kapcsolatos zavar (ún. szexuális diszfunkció)
  • a helyzetet pusztán akarattal nem lehet befolyásolni, ez nem ettől függ
  • a vaginizmus nem akadálya a kellemes szexuális együttlétnek (a közösüléstől eltekintve)
  • nem befolyásolja a nő nemi vágyát ill. orgazmuskészségét
  • egyáltalán nem jelenti azt, hogy a nő nem szereti partnerét
  • senki sem tehet róla, bárkivel megtörténhet (ezért megalázni, büntetni senkit sem szabad miatta!)
  • magától nem múlik el
  • gyógyszerekkel nem gyógyítható (legfeljebb áttételesen, csakis terápia során)
  • a kudarcélmény(ek) miatt a helyzet csak rosszabbodhat, ezért a fájdalmat és negatív élményeket kerülni kell, a behatolást erőltetni nem szabad!

Mindenekelőtt ne ess pánikba! Most az a dolgod, hogy leküzdd ezt az egészet és ez csak hideg fejjel, nyugodtan és komoly elhatározással fog menni.

Első lépésként keress föl egy nőgyógyászt, aki orvosi diagnózist tud neked mondani.

Ha ez megvolt, akkor el kell döntened, fordulsz-e szakemberhez, azaz szexuálpszichológushoz. Mindenképpen ajánlott, hiszen egy jó szakember igazán jó segítség, a "gyógyulás" magabiztosabb, gyorsabb lehet. Tehát két lehetőséged van:

Annak, aki maga akarja leküzdeni a vaginizmust, még mielőtt bármibe is belekezdene fontos tudnia, hogy mi is lesz ennek a menete:

   1) először egy kis "Anatómiai ismeretek" óra ,ismerkedés saját nemi szerveddel
   2) kitartó "terápia" ujjgyakorlatokkal vagy hüvelytágítókkal ill. féleleműzés és ön-bizalomgerjesztés ezzel párhuzamosan.
       Mindez egyedül majd partnereddel karöltve is.
   3) elhatározás és ágybabújás kedveseddel, úgy ahogy eddig nem tehetted