Parfüm Iskola

1. Soha ne válassz magadnak parfümöt az alapján, hogy barátodon/barátnődön milyen klassz illatot éreztél. Minden emberen másként hatnak az illatok, a természetes testszagnak köszönhetően. Kérd el inkább tőle az üvegcsét, és próbáld ki az esszenciát a saját bőrödön.

Sokan olyan nagy mennyiséget használnak el egy-egy parfümből, hogy szinte több méteres illatfelhőben úsznak. A helyes használat során azonban kerülni kell a túlzásokat, hiszen mások számára zavaró lehet.

Szaglószervünk már egy rövid idő után hozzászokik az illathoz, s közömbössé teszi azt. Bár mi magunk nem érezzük az illatot, a többiek számára továbbra is érezhető.

Az elsődleges kérdés, hogy ki, milyen parfümöt használjon. Bár az illatok többségét ma már egyes tulajdonságokhoz társítják (érzéki, üde, természetes), mégis nehéz kiválasztani több száz illat közül azt az egyet, amely valóban illik majd viselője karakteréhez.

Téved, aki azt hiszi, hogy az érzéki vágy és a szenvedély fellobbanása akaratlagos, átgondolt kritériumok alapján történik. Nem! Mielőtt szexuális izgalmat éreznénk, orrunk már régen meghozta a döntést, igaz, ebben szaglószerveink csupán kismértékben vettek részt.

Az emberiséget évszázadok óta foglalkoztatja annak az illatnak a megtalálása, mely viselőjét abszolút ellenállhatatlanná teszi. A feromon és izolálhatóságának felfedezését követően, a parfümipar szorgos munkához látott, hogy olyan illatot hozzon létre, mely maximális szexuális vonzerőt biztosít viselőjének.

Minden élőlény bocsát ki olyan szaganyagokat, amelyek az adott populáció egyedei közötti üzenetek közvetítésére szolgálnak. Ezek néha vonzóak és csábítóak azért, hogy jelezzék a potenciális nemi partnereknek a párzási készséget. Máskor azonban ijesztőek, arra figyelmeztetnek, hol helyezkedik el a felségterületet határa, gátat szabva a betolakodó idegennek.

A tantra óind szerelmi tanítás oldalakat szentel az illatos olajok használatának, melyeket a szexuális energia felszabadítása céljából kell az érzékeny testtájakon alkalmazni. De az Ószövetségben is olvashatunk többnyire erotikus összefüggésben az illatok varázsáról. Például a Példabeszédek Könyvében, 7. szakasz, 18. vers: Meghintettem fekvőhelyemet mirhával, áloéval, illatos fahéjjal.

A "szakma" egyik legismertebb képviselője Aszpázia volt, aki a Krisztus előtt 5. században élt Athénban. Testiséggel kapcsolatos tapasztalatait szerelmi tanítások formájában írásban rögzítette.

Egyik ránk hagyott intelme:  

"A mosakodást ne vigyük túlzásba: a szagok hiánya negatívan befolyásolja a csáberőt!"

A feromonok kiváltotta kedélyjavulás hatására érzelmi szimpátia alakul ki. Ezáltal az emberi kapcsolatokra is pozitív hatást gyakorol, s nem utolsósorban erősebb szexuális vonzalmat, vágyat eredményezhet. Más oldalról a feromonokat - étvágycsökkentőként - feszültségoldóként - a fogamzásgátlás egyik természetes eszközeként tartják nyilván.

Szaglásunk, összehasonlítva az emlős - állatokéval, meglehetősen gyengén fejlett, mégis döntő hatással van érzelmeinkre. Ráadásul mindez tudatunk közreműködése nélkül történik. Az illatok nyílként találnak ösztöneink céltáblájának központjába.

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a libidó katalizátora az orrban található szaglószerven keresztül lobbantja lángra a szenvedélyt.

EZ AZONBAN TÉVEDÉS!

Feromonok segítségével mi, emberek is bocsátunk ki félreérthetetlen illatjeleket, amelyeket célzott felhívástartalmuk ellenére sem észlelünk tudatosan, annál inkább tudatunk alatt. Tehát pontosan vesszük és dekódoljuk az üzeneteket, majd válaszolunk is azokra. Kísérletek tanúsága szerint hevesen. JÓ TUDNI!

Az egyes illatok elkészítésénél számtalan aromát és növényi eredetű anyagot használnak fel. A parfümök hordozóanyaga általában tiszta etilalkohol, melyben a különböző illatesszenciákat elegyítik. Egy-egy illatcsoda akár több tucat összetevőből is állhat.

19. század előtt a parfümöt nem csak a test illatosítására használták, hanem, hogy elfedjék a higiénia hiánya okozta kellemetlen szagokat. A 16. században bezártak a nyilvános fürdőhelyek, mivel úgy tartották, hogy ezek felelősek egyes fertőző betegségek terjedéséért. Főként a legelőkelőbb társadalmi osztályok képviselői irtóztak a mosdástól.

Az elmúlt évszázadban hatalmas növekedést mutatott a parfümöket gyártó nagyvállalatok száma s ma már nem csupán a legnevesebb tervezők egyedi illatai közül választhatunk. Szinte minden nevesebb sztár, kozmetikum, sportszer- és ruhagyár rendelkezik már saját illatokkal. A korábbiakkal ellentétben napjainkban már nem csak maga az illat, hanem az összetevők, s azok hatásai is kiemelt szerephez jutnak.

ÁMBRA: enyhén édeskés, földillatú, számos virágillatú parfüm alkotója

FAHÉJ: fokozza az erekciós készséget

LEVENDULA: az egyik legizgatóbb illat stresszelt, hajszolt férfiak számára

VANÍLIA: főleg középkorú és idősebb férfiakra hat izgatóan

A parfümök tudatalatti vágyakat, érzéseket válthatnak ki bennünk és partnerünkben. Amikor illatosítjuk magunkat, sikerre vihetjük üzleti tárgyalásunkat, megnyugodhatunk a nehéz vizsgán, kellemes érzéseket válthatunk ki munkahelyünkön, amellett, hogy segítenek csábítani, felkorbácsolják szexuális vágyainkat. Parfümhatás és az idegek

A megfelelő illatok választása és használata valódi művészet. Kifinomultságot, szépérzéket és tapasztalatot igényel - de roppant vonzó, érzéki és erős benyomást kelthetünk környezetünkben, ha elsajátítjuk ennek tudományát. Nézzük tehát, mire érdemes odafigyelni a parfümök használatánál.

A fent leírt sorrend szerint csökkenő töménységű illóolaj keverékek, különböző töménységben, alkoholban oldva. Nincsenek pontos számok, de az oldott illóolaj mennyisége (sorrendben) 15-10-6-4-2 százalék körül mozog, meglehetős eltérésekkel az egyes parfümházak által használt terminológiában.

Az illatszer gyakorlatilag olyan illóolaj keverék, amit tömény, nagy tisztaságú alkoholban oldanak fel. Ebből már következik, hogy az illatszerek töménysége, ereje - azaz olaj-alkohol aránya - nagyban különbözhet. A parfüm a legerősebb illatszer, hiszen ennek a legmagasabb az olajtartalma, ami számokra fordítva azt jelenti, hogy 15-25 százalékban tartalmaz parfümolajat. A többi illatszer eau-nak, azaz illatos víznek minősül.

Illatszereket előszeretettel használtak már az ókori görögök, a rómaiak, az egyiptomiak, a perzsák és az ázsiai népek is. A modern illatszergyártás azonban későbbre, a 16. század elejére datálható. A Firenzéből származó Medici Katalin a franciák leendő királya, II. Henrik felesége lett, és a királyi udvarban divatba hozta az illatszereket. A 17.

Nos, szépségápolás szakemberek szerint a titok nyitja, hogy rétegesen vigyük fel az illatokat a bőrünkre. Első lépés - az illatosított testápoló Fontos, hogy fürdés, vagy zuhanyzás után kenjük be testünket, mert ilyenkor pórusaink tágabbak, és bőrünk éppen ezért jobban beszív bármilyen krémet.

Az emberi test természetes illatának elfedése talán egyidős az emberi kultúrával, ezzel a szándékunkkal talán egyedülállóak vagyunk az élővilágban. Az "illatátalakításra" vagyonokat is képesek vagyunk költeni, a kellemes, jó minőségű illatfelhő státuszszimbólummá vált, a jó megjelenés alapfeltétele lett.

Az illatszerek választásaval kapcsolatban mindenképp érdemes egy-két tanácsot megfogadnunk. Manapság jellemzően itatóspapír-csíkokra permetezik a parfümöt a vevők, így tesztelve az illatot. Ez a módszer azonban korántsem helyettesítheti a bőrön tett, valódi próbát lehetőleg nem azután, hogy fűszeres ételt fogyasztottunk, megerőltető testmozgást végeztünk, vagy rossz a közérzetünk.

Gyakran elhangzik a szakértők szájából, hogy a parfümöket évente le kell cserélni - ez a megállapítás azonban csak hellyel-közzel igaz. A legtöbb illatszer hosszú éveken át megőrzi minőségét, sőt néhányan arról számolnak be, hogy a 30 év után felnyitott parfüm még mindig hű maradt régi énjéhez.

1. Ahogyan mi magunk változunk, változik ízlésünk is, s az egyes évszakokban más-más illatok hatása nyújt megfelelő hangulatot, emiatt nem érdemes egy-egy illatot túl nagy kiszerelésben megvásárolni. A használat során mindig ügyelni kell a mennyiségre, illetve a parfüm megfelelő tárolására!

Először a francia országban, majd Medici Katalin trónra lépésével az angoloknál is, mivel Olasz országból magával cipelte személyes illatállományát. Európában 1533-tól foglalkozássá vált a parfümkészítés. Napjainkban a világon körülbelül 350 parfümkészítő nagymester fáradozik újabb és újabb illatkompozíciók összeállításán.