Szifilisz (lues, vérbaj)

A szifiliszt spirál formájú baktériumok (Treponema pallidum) okozzák. A betegség lefolyásában négy stádiumot különböztetünk meg: az I. stádium a fertőzést követő első három hét alatt alakul ki, amikor is kemény, fájdalmatlan duzzanat alakul ki azon a helyen, ahol a fertőződés történt (általában a hímtagon, ill. a hüvelyben). Az ehhez legközelebb fekvő nyirokcsomók megduzzadnak. A daganat általában kezelés nélkül is eltűnik. Kezelés nélkül azonban a betegség kb. 6 hét múlva a II. stádiumba jut, amelynek során a baktériumok az egész testben elterjednek és bőrkiütést, lázat és nyirokcsomó-dzzanatot okoznak. Ezek a jelenségek időnként eltűnnek, de az évek során újra és újra előjönnek. Ha ebben a stádiumban sem kerül sor kezelésre, úgy több év elteltével a belső szerveket is megtámadja a betegség, ami különösen az idegrendszert érinti, így a III. stádiumban a gerincvelőt (járászavarok) és a IV. stádiumban a központi idegrendszert (elbutulás.)

A fertőzés kimutatására mikroszkópos vizsgálat útján vagy a vér szifiliszre történő megvizsgálása során kerül sor, amely körülbelül három héttel a fertőzést követően megbízható eredményeket szolgáltat. A korai stádiumokban való antibiotikumos kezelés (pl. penicillinnel) teljes körű gyógyulást eredményez. A későbbi stádiumokban (III. és IV.) azonban a károk már visszafordíthatatlanok, éspedig még akkor is, ha a baktériumokat a gyógyszerekkel el lehet ölni. Terhesség során a szifilisz jelentős mértékű károsodást okozhat a magzatban.

A szifilisz (syphilis, lues), más néven vérbaj a legjelentősebb, idült lefolyású, fertőző nemi betegség. A betegség közvetlen kontaktussal szexuális úton (rendszerint a bőr és a nyálkahártyák sérülésein át), transzplacentárisan, illetve vérrel terjedhet. Ez alapján megkülönböztethetünk szerzett (syphilis acquisita) és kongenitális, veleszületett szifiliszt (syphilis connatalis).

A fertőzés lefolyásának 6 szakaszát különböztethetjük meg:

Lappangás

Ez egy átlag 3 hetet felölelő időintervallum (10-90 nap). Ebben a szakban a spirochaeták nyálkahártyákon (genitális, orális, anális) keresztül jutnak be a szervezetbe, a behatolási kapuban szaporodnak. A kórokozó a szervezetben vér útján terjed.

Elsődleges szifilisz

Ez egy 2-6 hetet magábafoglaló időszak. A behatolási kapunak megfelelően kialakul az elsődleges góc, amely kezdetben egy körülírt, élénk vörös, porctapintatú beszűrődésnek felel meg. Később ezen a területen megjelenik a szifiliszes fekély. Ez egy kemény alapú papula, melyeknek közepe kifekélyesedik, szélei kiemelkednek. Szövettanilag mononukleáris beszűrődés, makrofágok, limfociták jelenléte jellemzi. A fekély nem fájdalmas, lokalizációja az esetek többségében nőknél a méhnyak, férfiaknál a glans penis, de ritkán azonban extragenitálisan is megtalálható. Átmérője néhány cm lehet. Ebben a stádiumban a treponemák a szifiliszes fekély váladékából mutathatók ki. A korokozók korán eljutnak a környéki nyirokcsomókba, ezért a lágyéki és kismedencei nyirokcsomók megduzzadnak, de fájdalmatlanok, és nem kapaszkodnak össze.

Tünetmentes időszak

2-24 hét közti időszak. A fekély spontán gyógyul, kezelés hiányában is, helyén jellegzetes kis csillag alakú heg marad vissza. Ezzel egyidőben a nyirokcsomó duzzanatok is nyomtalanul eltűnnek. Megfelelő és eredményes kezelés esetén a a betegség további szakaszaira jellemző elváltozások elmaradnak, de ellenkező esetben a treponemák a szövetekben szaporodnak tovább, és a folyamat automatikusan átmegy a következő stádiumba.

Másodlagos szifilisz

2-6 hét közötti időintervallum. Ekkorra a szervezet már túlérzékennyé vált a kórokozóval szemben, így bekövetkezik a folyamat generalizálódása. Erre a szakaszra jellemző a kiterjedt bőr- és nyálkahártya elváltozások kialakulása, lép-, máj- és általános nyirokcsomó megnagyobbodás, csonthártya- és izületi gyulladás. Testszerte a bőrön kb. 5 mm átmérőjű, különböző küllemű kiütések (exantémák) jelennek meg. A nyálkhahártyákon is hasonló kiütések (enantémák) figyelhetők meg. Mind a bőr, mind pedig a nyálkahártya elváltozásai nagy számban tartalmaznak spirochétát, ezért a nedvező papulák fertőzés forrását képezhetik. Más, ritkábban jelentkező tünetek: fejfájás, láz, anorexia, gyomorbélrendszeri tünetek, hepatitis, veseérintettség, látóideg gyulladása. Az elváltozások fokozatosan visszafejlődnek.

Latens szifilisz

A fertőzés után kb. egy évvel kezdődik, egy hosszabb tünetmentes periódus. Két szakaszra tagolható: korai és késői latens periódusra. A latens szifilisz késői szakaszában a beteg nem fertőző, de a transzplacentáris terjedés ilyenkor is bekövetkezhet. A tünetmentesség 3-30 évig tarthat.

Késői, harmadlagos szifilisz

Ritkán alakul ki, főként a szív-érrendszert (80-85%) és a központi idegrendszert (5-10%) érinti. A betegek nem fertőzőek. Késői típusú immunkárosodás következtében a szervezetben megjelennek a vérbaj fajlagos elváltozásai, a gummák. Ezek a szervezetben bárhol előfordulhatnak (bőrön, csontokon, májon, heréken). A gumma változó nagyságú, borsószemnyi-tyúktojásnyi képződmény, kezdetben tömött, később tapintása gumiszerűen rugalmas lesz (innen az elnevezése) és körülötte heges-kötőszövetes tok alakul ki, amely élesen elhatárolja a környezetétől. Idővel a gumma közepén elhalás támad, ami nem hajlamos elfolyósodásra. A gumma általában kötőszövetes átalakulásra, hegesedésre, zsugorodásra hajlamos, de ha a felszín közelében képződik (bőrben, nyálkahártyában), gyakran kifekélyesedhet. Heges gyógyulások után a szervekben durva behúzódások, az üreges szervekben pedig szűkületek alakulnak ki.

Szervi elváltozások a harmadlagos szifilisz időszakában

Leggyakoribb a szív és érrendszer elváltozása: aorta aneurysma, aorta insufficiencia, koszorúerek szájadékának szűkülete. A szívizomban néha apró gummák képződnek. A tüdőben intersticiális gyulladás, majd fibrózis támad. Gummák is előfordulnak, elsősorban a jobb tüdő alsó lebenyében. Májban gyakoriak a gummák, amelyek hegesen zsugorodva a májat lebenyezetté teszik. A csontokban szintén gyakori a gumma. A csontszövet burjánzását eredményezheti, aminek következtében a külső felszínen és a velőüregben csontfelrakódást látunk. Az idegrendszer szintjén agyhártyahegesedést és liquorkeringési zavarokat okozhat, illetve az agy homlok- és halántéklebenyének a sorvadását eredményezheti. A gerincvelő burkaiban kialakuló gyulladás a hátsó gerincvelői gyököket leszorítja, ami a felszálló érző pályák degenerációját okozza. Ez súlyos érzészavarokhoz és ataxiához vezet, a kórkép neve tabes dorsalis.

Kongenitális szifilisz

A veleszületett szifilisz a transzplacentáris (vagy diaplacentáris) terjedés következménye. Az anya szifilisze esetén a transzplacentáris fertőzés abortuszhoz, a magzat elhalásához vagy halvaszületéshez vezet. A magzatok 60-70%-a a méhen belül elpusztul. Más esetekben a betegség csak évek múltán nyilvánul meg, ilyenkor a harmadlagos szifiliszre jellemző elváltozások alakulnak ki. Korai formájára jellemzőek a hólyagos kiütések, gummák, idegrendszeri károsodás tünetei, veseérintettség, fogak fejlődési rendellenességei. Késői forma esetén az idegrendszeri károsodás (progresszív paralízis), csontok fejlődési rendellenességei, halláskárosodás, izületi gyulladás jellemző.

Megelőzés

A szifilisz profilaxisára nincs oltóanyag. A szifilisz megelőzése nem specifikus profilaktikus módszerek alkalmazásával lehetséges. A szexuális úton való terjedés megakadályozására a barrier technikák alkalmazása, míg a kongenitális szifilisz megelőzésére a terhes nők szűrése, fertőzött terhes nők kezelése javasolt.

Gyógyítása

A szifilisz penicillinnel és más antibiotikumokkal kezelhető. A szájon át való kezelés statisztikailag nagyon rossz hatásfokú más eljárásokhoz képest, mivel a betegek hajlamosak félbehagyni a gyógyszerszedést. A legrégibb és ma is a leghatásosabb módszer a mindkét farpofába adott prokain benzil-penicillin injekció. (A két injekcióra azért van szükség, mert egy adagban túl fájdalmas lenne, még a hozzáadott prokain érzéstelenítő ellenére is.) Ha nincs kezelve, a szifilisznek súlyos következményei lehetnek, például idegrendszeri, szív- és az agykárosodások, elmebetegség. A kezeletlen szifilisz halálos is lehet.

További Nemi Betegségek

Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhi...
A herpesz genitalis a nemi szervek, a végbélnyílás kör...
Láthatatlan kórság? A chlamydiasis a nemi szervek, a méhnyak,...
A Trichomonas elterjedt egysejtű parazita, amely a húgyvezet...